ŐSZ

Itt van az ősz, érzem én is,
Ritkul hajam és fehérlik.
Fogyatkozik életerőm.
Gyakran fekszem a heverőn.
Hamar fáradnak tagjaim,
Homályosodnak szemeim.

Eltávozott sok barátunk,
Kikkel iskolába jártunk.
Elhervadtak és elmúltak,
És végül mindent itt hagytak.
Nemrégen még ifjak voltunk,
S máris őszbe hajlott sorsunk.

Tán természetes az lenne,
Hogyha szívem keseregne?
Mert minden, amit itt látok,
Magam is tél felé tartok!
És, ha itt látásba járnék,
Szüntelen csak keseregnék.

Idős koromnak nő a súlya,
Meg-megcsapva fuvallata
Közelgő hideg télnek,
S az idősek ettől félnek.
Kiknek nincs élő Krisztusuk
A haláltól ők rettegnek.

Áldlak Uram, hogy ez őszben
Megtartasz jó reménységben.
Láthatom szeretetedet,
Híven őrizted életemet.
Kegyelmed, irgalmasságod
Naponként most is Te adod.

Köszönöm, hogy őszi napod,
Lágy sugarát rám árasztod.
Bízó hitet Te adsz nekem,
Jézus az én reménységem,
Jézus az én boldogságom,
Ősz multával, - Őt meglátom.
CS. B.