ÖTVENÖT ÉV UTÁN

Ötvenöt éve már Jézusom
Hogy meghallottam elhívásodat.
Akkor ismertelek meg Téged
S hallhattam szelíd hangodat.

S most csak áldani tudlak érte,
Hogy hívó szavad szívemig jutott,
Rajta életemen pecsétje:
Hosszú úton kegyelmed hordozott!

Mint bizonyságok fellegei,
Hordoztak, s vették éltemet körül,
Hordoztál gyenge kis szolgaként,
S kegyelmed őrzött rendületlenül!

Mert szolgáidat ez a Világ,
Mint ellenséget úgy vette körül,
De a Krisztus nevét s szolgáit
Az Atya védte meg: - szüntelenül!

Nem vetett el Ő: - gyenge szolgát,
Tékozló fiúként szerette őt!
Egyengette szolgálat útját,
S felemelte a bűnben vergődőt!

Tartott s még tart kegyelmi időm,
Mert értem is hullott drága, szent vére,
Szent váltsága a menedékem,
És minden hívőnek „üdvösségére”!

2007. ápr.7. CS. B.